nahát semmi kedvem sincs mostanába iskolába menni...
bár ne lenne kötelező..
bár nincs semmi komoly bajom ami miatt itthon lehetne maradnom..
de ott van ő...
és áhh nagyon jó vle lenni..
de mégis...ebből ugy sem lesz semmi...
akkor meg minek álmodozni?!?
tök felesleges már megszoktam...
csalódni.csalódni.és végül csak csalódni.
jóbarát az már biztos.
de nem birom sokáig a közelében ha ő csak barátként tekint rám...
csak rá tudok gondolni>.<
wááá nem akarok szerelmes lenni hiszen ugy is csak rossz lesz a vége...





....olyan erősen próbálkoztam,de mégsem tudom elfelejteni őt....