2010. február 7., vasárnap

megismersz "vlakit".barátok vagytok.aztán már alig várod h találkozhass vle..
csak 1 percre. h legalább köszönjetek egymásnak..
már az órákon sem figyelsz(nem mintha máskor igenxD)és tiszta gáz ha tanár felszólit te meg igen tessék miről van szó?.
mindenki azt hiszi hülye vagy és ezért nem tudsz válaszolni..
de nem igy van..
csak rá gondolsz..azokra a napokra amiket együtt töltöttetek..
bármit látsz mindenről ő jut az eszedbe...

"Nem,ő nem a barátom,de szeretem az öleléseit
A szemeit, a mosolyát,a rengeteg közös emlékünket.
A perceket,amikor együtt nevettünk....
azt hiszem szerelmes lettem a barátságunkba."~♥

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése